INTRANET ➔

A cirkuszművészet társadalmi szerepe

A cirkuszművészet képes társadalmi szerepvállalásra. Alkalmassá teszi erre sajátos nyelvezete, különleges eszköztára, egyedi szimbólumrendszere és semmi mással össze nem téveszthető karakterológiája. A cirkuszművészet ugyanúgy üzeneteket hordoz, mint a színház-, a zene- vagy a táncművészet, ezért a többivel egyenrangú előadó-művészeti ágnak, a kultúra szerves részének tekintjük. Szimbolikája és motívumai szintén elvárják a befogadók interpretációját. 

A cirkusz mára megszűnt csupán szórakoztató funkciót ellátni, valódi és igaz értelmezői helyzetet teremtő műfajjá vált. Hogyan lehetséges ez? Milyen átvitt értelmű, metaforikus üzenetek közvetítésére, milyen motivika által és milyen rendezői koncepció mentén képes a cirkusz elgondolkodtatni, elemzésre késztetni a nézőt? Hogyan válnak az artistaművészek a cirkuszművészeti előadáson is túlmutató lényegi mondanivaló részeseivé, sőt hordozóivá?

Mit jelent ebben az összefüggésrendszerben a halált megvető artistabátorság, a társának életét a kezébe ajánló artista képe vagy éppen a soha fel nem adás képessége? Mit jelent az egyensúly, a kitartás, a csapatmunka és a bizalom akkor, amikor csak önmagunkra és társunkra számíthatunk a porondon? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a tananyagrészben.

Határidő: 2024. május 9.

A témakör beküldendő tesztlapja