INTRANET ➔

Fontos kérdések

A cirkusz együtt változik a világgal.  A védőháló nélkül előadott életveszélyes mutatvány, az állatszám vagy éppen a bohóc megítélése ma is sok vitát gerjeszt.

A cirkuszpedagógia sok lehetőséget ad arra, hogy a foglalkozások résztvevői gondolkodjanak az őket körülvevő világról, véleményüket artikuláltan fogalmazzák meg, és képesek legyenek más vélemények meghallgatására, befogadására, illetve az eltérő nézetek ütköztetésére.

Az alábbiakban az állatok és emberek kapcsolatáról olvashatnak adalékokat a cirkusztörténet kapcsán. Az összegyűjtött anyag alkalmas lehet fontos kérdések megbeszélésére. A témakörhöz beküldendő kötelező feladatlap is erről a témáról szól. 

Határidő: 2024. április 18.

Vadállatok a cirkuszban

Henri Martin (1793-1882)

Henri Martin állatszelídítő volt. 1819-ben a francia tréner belépett egy ketrecbe a Van Aken holland vásári menazsériában. Később – 1831-ben – a Franconi testvérek (Antonio Franconi fiai) felkérték a Les Lions de Mysore című darabra, amelyben a tigriseivel lépett fel a Cirque Olympique színpadán. Valószínű, hogy ez volt az első eset, hogy ember lépett a ketrecbe egy cirkuszi műsorban. [Wikipedia]

Isaac A. Van Amburgh (1808 – 1865)

Isaac A. Van Amburgh amerikai állatidomár volt. Ő dolgozta ki a modern idők első állatszámait, ezzel megnyitotta az utat a menazsériák cirkuszokkal való kombinálása előtt. Ezt követően fokozatosan elhalványult a különbség a cirkusz és a menazséria között.

Van Amburgh hamar hírhedtté vált vakmerő tetteivel, például azzal, hogy csupasz karját, sőt fejét egy vadmacska állkapcsába helyezte. Nagy sikere és népszerűsége ellenére Van Amburgh-t rendszeresen kritizálták az állataival szemben tanúsított kegyetlenség miatt. Válaszul ezekre a támadásokra Van Amburgh bibliai verseket idézett azzal érvelve, hogy Isten az embereknek adott uralmat az állatok felett. [Wikipedia]

Carl Hagenbeck (1844–1913)

Carl Hagenbeck német vadállat-kereskedő volt. Ő hozta létre a modern állatkertet, ahol az állatok számára a természetes környezetükhöz hasonló, rács nélküli élettereket alkalmazott. Az állatkerti építészet általa kezdeményezett átalakulását Hagenbeck-forradalomként ismerik.

1875-ben Hagenbeck elkezdte kiállítani állatait Európa minden nagyvárosában, valamint az Egyesült Államokban. A Louisiana Purchase Expo (Szt. Louis Világkiállítás) alkalmából alapított egy cirkuszt, amely később beolvadt a Wallace Circusba Hagenbeck–Wallace Circus néven.

Szelídidomítás

Hagenbeck hosszú évekig szörnyülködött az általánosan alkalmazott, kegyetlen idomítási módszereken. A korabeli idomárok kínzóeszközökkel keltettek félelmet az állatokban, amelyek már az ostorok és izzó vasrudak látványától futni kezdtek az arénában. Hagenbeck 1887-ben nyitotta meg saját cirkuszát, ahol bevezette forradalmi újítását: a szelíd tréning módszert. Lényege, hogy megfélemlítés helyett jutalmazással ösztönzi munkára az állatokat. Ehhez kapcsolódik Hagenbeck két fontos cirkusztechnikai újítása: a tunel, az állatok zárt közlekedőfolyosója, valamint a gitter, a porondot körülölelő ketrec, amelyben az állatok nem érzik magukat sarokba szorítva. [Circusschool].

Humán állatkert

Hagenbeck 1874-ben úgy döntött, hogy a szamoai és lappföldi embereket állít ki „tisztán természetes” populációként sátraikkal, fegyvereikkel, szánjaikkal egy rénszarvascsoport közelében. Később Szudánból núbiaiakat és Labradorból egy nyolcfős inuit csoportot mutatott be. Ez a „humán állatkert” később más üzletemberek kiállításain is feltűnt.

Egy honlap így ír erről: „A „példányokat” Afrikából, Ázsiából és Amerikából szerezték be embercsempészek. Carl Hagenbeck önéletrajzában azzal kérkedett, hogy tíz év alatt több mint 900 bennszülöttet hozott az Egyesült Államokba és Európába kiállításra. ”

További információk ITT.

Cirkuszóriás az USA-ban (1870-2017)

Az Egyesült Államokban a cirkuszok egymás közti versengése és a piaci lehetőségek egyre jobb kihasználása a cirkuszra is hatott. Fokozatosan a „legek” versenyévé vált ez a terület is. A legtöbb, legnagyobb, legveszélyesebb hajszolásában  az élen járt P. T. Barnum, akit a humbug hercegeként emlegettek. Phineas Barnum, James Anthony Bailey, a Ringling testvérek és végül a Feld Entertainment összességében 1870‑től 2017‑ig üzemeltette azt a cirkuszóriást, amiről a fenti leírás beszél [Bővebben: Wikipedia]. Néhány érdekesség:

1872-ben a Barnum Cirkusz olyan nagyra nőtt, hogy elhatározták, hogy csak nagy helyszíneken fognak játszani, és vonattal utaznak. Rengeteg technikai fejlesztést végeztek annak érdekében, hogy a ki- és bevagonírozás gördülékenyen menjen. Ezt a rendszert a cirkusz 2017-es bezárásáig használták.

A Ringling Bros. és Barnum & Bailey Cirkusz vonatai több mint egy mérföld (1,6 km) hosszúak voltak. A fellépők és az állattartók számára fenntartott lakókocsik mellett az egzotikus állatok számára speciális vagonokat használtak. 

A birodalom bukása

2015-ben – válaszul az állatvédők évtizedek óta tartó panaszaira, miszerint a cirkusz rosszul bánik az állatokkal – a Feld Entertainment bejelentette, hogy a Ringling cirkuszban többé nem szerepelnek elefántok. 2016-ban mind a 40 elefántot a floridai Elefántvédelmi Központjukba küldte. A jegyeladás nagyot zuhant.

2017-ben a jegyeladások csökkenése oda vezetett, hogy a Feld  úgy döntött, hogy 146 évad után bezárja a cirkuszt. 2017. május 21-én tartották az utolsó előadást a Nassau Coliseumban.

Újjászületés

2023-tól napjainkban újra látható a The Greatest Show On Earth, amelyben nincsenek állatszámok.

A témakör beküldendő tesztlapja