INTRANET ➔

Tananyagok a cirkusz nyelvén

A pedagógiai munkában keressük a tantermen kívüli és könyveken túli módszereket, a világban fellelhető szemléletes példákat és a tanulást, a megismerést támogató munkaformákat. Példa erre a rendhagyó óra, amely a megszokottól eltérő nézőpontot adhat a tanítás-tanulás folyamatához. Egy kreatív pedagógus tulajdonképpen bármely helyzetben és helyszínen találhat olyan adalékot, amely a szocializációs- vagy nevelési céljaihoz illeszkedik, illetve olyan jelenséget, információt, amely a tananyaghoz kapcsolódik.

A cirkusz számtalan lehetőséget adhat ehhez a munkához. Szakterületenként minden pedagógus összevetheti a tananyagot a cirkusz világában tapasztalható jelenségekkel, és megkeresheti azt, ami számára a leghasznosabb. Lesz, aki egy szöveges feladat szereplőit válogatja az artisták közül. Lesz, aki rajzórához talál témát a cirkuszban. És lesz olyan, aki a tanulási folyamatok magyarázatához kap adalékot egy kutyaszám kapcsán.

Határidő: 2024. május 9.

Kapaszkodók a cirkusz tananyagba illesztéséhez

  • A cirkuszi előadás sokszínű és vonzó jelenség. Az előadott számok készítésének meghatározó része a figyelem fókuszának vezetése, így a néző általában könnyen tudja követni az eseményeket. Az előadás és a számok jó terepet adnak az elemző munkához.
  • A cirkuszi számok nagyszerű emberi teljesítményekre épülnek. A közönség képet kap arról, hogy kitartó munkával mit lehet elérni. Az artisták lehetnek példaképek.
  • A cirkuszi szereplők karaktere ismerős a néző számára. A cirkuszon kívül is számtalan helyen találkozhatunk ezekkel mint könyvek, filmek, reklámok, képzőművészeti alkotások vissza‑visszatérő alakjai. A cirkusz világa és szereplői inspiráló keretet adhatnak szerepjátékhoz, irodalmi- vagy képzőművészeti alkotáshoz tanórán vagy azon kívül is. 
  • A cirkuszi számok fizikai, biológiai, pszichológiai törvényszerűségekre épülnek. Például az akrobatikus produkciók jól szemléltetik a fizika törvényeit, az egyensúly-érzékelés biológiáját. A bűvész varázslatai mögött pedig az érzékelés és észlelés mellett olyan jelenségek bújnak meg, mint a pszichológiából ismert előfeszítés.
  • A cirkusz olyan emberi közösség, ahol az együttműködés, a bizalom és az egymás iránti felelősség vállalása plasztikusan és jól elemezhetően jelenik meg a műsorszámokban. Egyes számok esetén akár életek múlhatnak az együttműködés minőségén.
  • A cirkusz nem csak az artisták számairól szól. Az előadást dramaturg állítja össze, rendező rendezi, zenészek írják és sokszor élőben játsszák a zenéket. A háttérben porondmunkások, hang-, fény- és videotechnikusok dolgoznak az előadás alatt. A teljes képhez tartozik a jegypénztár, a nézőtéri felügyelő, az ügyeletes tűzoltó és még sokan mások. A cirkusz a különböző szakmák összehangolt együttműködéséről szól. Mindenki fontos munkát végez. 
  • A hagyományos cirkuszi számokban fellépő állatokkal kapcsolatban számtalan kérdés kerülhet terítékre. Ezek közül kiemelkedik a felelős állattartás, az ember‑állat együttműködés, és ennek kapcsán egy sor etológiai kérdés.
  • A cirkusz világa mélyen gyökerezik a történelmünkben. Korokon átívelő jelenség, amelynek működése mindig tükre volt az adott társadalomnak, így rengeteg adalékot adhat társadalmi  és történelmi ismeretanyagokhoz.
  • A cirkuszi előadások az előadó-művészet eszközeivel dolgoznak. Minden fellépő minden műsorszáma egy‑egy kódolt üzenet, amelyet a közönség épp úgy dekódol, mint ahogy egy színházi előadás megtekintésekor is. Általános jelenség, hogy a teljes műsor egészében is egy üzenet köré építkezik.
  • A modern kori hagyományos cirkusz kör alakú porondja az azt körülvevő nézőtérrel szertartásos helyszínt idéz, ahol a fellépők és a nézők egy közösség tagjai. A manézsban megjelenik a harmadik dimenzió. A cirkusz tere eltér a színház terétől. Itt mindig jelen van a felső világ. Vannak cirkuszi zsánerek, amelyeknek természetes közege a magasság, más zsánerek pedig a magasságba törekvésről szólnak. A cirkusznak erős a szimbolikája.
  • A hagyományos cirkuszi térben a közönség nemcsak a fellépőt látja, hanem a vele szemben ülő többi nézőt is. Vannak olyan számok – például a bohóc vagy a bűvész -, ahol a közönség tevékenyen részt vesz az előadásban. A cirkuszi előadás közösségi élmény
  • A cirkusz kevés díszlettel dolgozik, jellemzően csak az egyes számokhoz tartozó rekvizitumok és apparátusok jelennek meg a manézsban, így a nézőnek a szereplők mozgása ad kulcsot a jelenetek megfejtéséhez. A mozdulatokban megjelenő narratíva magas absztrakciós szintet jelent. A cirkuszi előadások utólagos feldolgozásakor ez egymástól eltérő befogadói olvasatokat is felszínre hozhat. 
  • Ugyanakkor a cirkusz megjelenési formája rendkívül változatos. Találkozhatunk vele az utcán, fesztiválokon, sportcsarnokban, alternatív helyszíneken és hagyományos színházi színpadon. A cirkusz alkalmas arra, hogy akár egy iskolai tornateremben is megmutatkozzon.

Rendhagyó órák a Fővárosi Nagycirkuszban

Rendhagyó óráink célja az iskolában megszerzett tudás elmélyítése, az elméleti ismeretanyag gyakorlattá, élménnyé varázslása. A 45 perces foglalkozások során a diákok jobban megérthetik a már korábban tanult alapfogalmakat, valamint megismerkedhetnek új, érdekes jelenségekkel, folyamatokkal is.

Tudomány a porondon

A Magyar Nemzeti Cirkusz és a Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium tanárainak (Kovacsics Bernadett: biológia – kémia és Sinkó Andrea: matematika – fizika) közös órája a porondon.

A témakör beküldendő tesztlapja