Irodalomtudományi és neveléstudományi doktori fokozatait az ELTE-n szerezte summa cum laude minősítéssel. Munkájában következetesen összekapcsolja a kultúra, az irodalom és a pedagógia nézőpontjait. Kutatásainak középpontjában a felvilágosodás eszmetörténete és intézményrendszere, Csokonai Vitéz Mihály életműve, valamint a kortárs irodalom alkalmazott irodalomtudományi lehetőségei állnak. 

Kiemelten foglalkozik az iskola- és tanárábrázolásokkal, a gyermekkor-narratívákkal, illetve a pedagógusok mentálhigiénéjével és a pedagógiai antropológia kérdéseivel. 

Oktatói pályáját a tanárképzés, az andragógia és az irodalomterápia területén építette fel, miközben trénerként a tanári hatékonyság, a kommunikáció és konfliktusmegoldás, valamint a stresszkezelés fejlesztésén dolgozik. 

Tananyagfejlesztőként több, kompetenciaalapú megközelítésre építő oktatási anyag létrehozásában vett részt, és rendszeresen publikál irodalmi és neveléstudományi témákban. Oktatói munkáját korábban két intézményben is „Az év oktatója” elismeréssel jutalmazták, ami jól jelzi hallgatóközpontú, gyakorlatias szemléletét.